Harmadik nap

2010 június 13.

Szentmise és helytörténet

Vasárnap a korai reggeli után a Szent Miklós római katolikus templomban szentmisén vettünk részt. A szentmise végén a plébános úr megáldotta az egyesületünk tagjait és a zászlónkat.

A szentmise után a város múzeumába mentünk, majd ebéd után megnéztük a vizi fürész és vizi malmot működés közben. Ezután az Örmény Katolikus templomban a tiszteletes úr által részletes tájékoztatást adott az örmények letelepedéséről és a templom történetéről.

Tarisznyás Márton múzeum

A múzeum első alkalmazottja, illetve vezetője a fiatal történészhallgató Tarisznyás Márton (1927-1980) lett; ő élete végéig szolgálta és vezette a múzeumot, szenvedélyesen gyűjtötte a gyergyói nép múltjának emlékeit, amiket szakszerűen feldolgozott, kiállított és közkinccsé tett. A gyűjteményt 1962-ben költöztették mostani helyére. A múzeum 1992-ben vette fel Tarisznyás Márton nevét.

A természettudományi gyűjtemény 

a gyergyói medence állat- és növényvilágát mutatja be. A vadakat Elekes Mihály preparálta, majd adományozta a múzeumnakaz 1960-as években. Az 1990-es évektől a múzeum több száz darabból álló lepke- és bogárgyűjteménnyel gyarapodott.

Néprajzi gyűjtemény

A népviseletek kiállítását 2006 decemberében nyitották meg. Nemcsak a székely falvak sajátos és eredeti viseleteit mutatják be, hanem a környéken élő románok és csángók ruházatát, a természetes textíliák hagyományos feldolgozásának eszközeit és termékeit is.

Régészeti gyűjtemény[szerkesztés]

A gyűjtemény oroszlánrészét a gyergyószárhegyi Lázár-kastély körüli ásatások tárták fel. Ezekből a leletekből a térség 15-18. századi anyagi kultúráját ismerhetjük meg. A restaurált leletek egy részéből a térségi nemesek életének alakulását, valamint a csempe- és kerámiaművesség történetét bemutató kastélytörténeti állandó kiállítást rendeztek be a Lázár-kastélyban.

Séta közben láttuk...

Ebéd után meglátogattuk a múzeumhoz tartozó 

malomtörténeti állandó kiállítást.

 A figyelemre méltó gyűjtemény átfogó, színes képet vázol fel a gyergyói jellegzetességekről. Tarisznyás Márton gyűjtő- és kutatómunkáját dicsérik a fakitermelés és fafeldolgozás módozatait szemléltető tárgyak.

A malomtörténeti állandó kiállítás 2005 óta látogatható a Békény utcában. Ott áll a 19. században épített, de még működőképes Tinka-féle műemlék vízimalom és mosató. Föltehetőleg 2011-ben készítik el az eszenyői vízifűrész hű másolatát - az eredeti gépezet a múzeumkertben áll. A múzeum udvarán helyeztek el több más nagyobb, a népi építészethez és technikához kötőd, az épületben látható kiállításokat kiegészítő tárgyat. A 2010-ben még csak szervezett szabadtéri kiállításon régi parasztházakat, malmokat, gépeket, járműveket, egyéb szerkezeteket kívánnak bemutatni.

Vizifűrész Tinka-malom szomszédságában, 2005-ben kezdõdött el vízifûrész-rekonstrukciónk építése. Az elõzetes felmérések, a tervezés és a kivitelés oroszlánrésze Pauló Tamás budapesti mérnök, tanár és magyarországi diákokból verbuvált csapata (alias "Gatterkommandó") érdeme. Hosszas munkálatok után vált müködõképessé a szerkezet, immár képes deszkát fürészelni, és várja látogatóit. Tinka Malom A vidék társadalmi és gazdasági múltjának jellegzetes szimbóluma a malom, illetve a vízzel hajtott szerkezetek.

Az Örmény templom.

Az örmények 1688-ban telepednek le Gyergyószentmiklóson.
Ferenczy György római katolikus fõesperes-plébános egy régi kápolnánál idegeneknek temetõt létesít. A kápolna 1450 körül, gótikus stílusban épült (Pásztortűz, 1937, 342). Ezt a kápolnát átengedik az örményeknek, akik ehhez hozzáépítik a mai templomot. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű, meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú lőrésekkel ellátott kőfal veszi körül. Egyes vélemények szerint egyidõs a kápolnával a gótikus korból (Pásztortűz 1937, 343), mások szerint az 1730-as évi építkezés korából való (Az Oltár II., 354).
A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható. Érdekes egy Ammoniteseket tartalmazó mészkőből készült sírkő, a templomkert kijárata közelében.

Az egész napos program után jólesett a vacsora és egy kis lazítás, beszélgetés és nótázás.

 Egyesület számlaszáma:

Szigetvári Takarékszövetkezet 50800018-15191050

Az egyesületnek e-mail: elnoksege@gmail.com

e-mail a honlapszerkesztőnek: nericsara1@gmail.com

Székelyföld Szerelmesei Egyesület 2010 © 2010 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el