Kirándulás

Szombaton reggeli után  busszal elindultunk a Gyimesek völgyébe az ezer éves határra, és a Rákóczi vár romjaira. Itt leánykérés is zajlott.... Bakos Pali megkérte barátnője, Fledrich Kati kezét. 

Ezután elindultunk megismerni Székelyföld emlékhelyeit. Mindegyik településhez kapcsolódik valamilyen történelmi esemény. Csíksomlyó, Madéfalva, Szentdomokos, a szárhegyi Lázár-kastély. Idegen-vezető : Kovács Sándor - egyesületi tagunk volt.

Gyimesbükk, az ezer éves határ

A Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következik. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A romokon felkapaszkodva, a havasok völgyeiben kanyargó Tatros folyó mesebeli vargabetűket leírva öleli körbe a határdombot.

A kis várat egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt - védelmi szempontból nem volt jelentős. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. A vár a 19. század közepéig volt használatban.

1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a Gyimes-völgyben lépi át a határt. A Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros-folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a MÁV legkeletibb őrháza lett), és utána néhány méterrel átlépi a határt. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.

A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig.

A történelmi emlékhely, ahol megpihenhettünk és falatozhattunk

Csiksomlyó

A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. (Sarlós Boldogasszony: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, július 2-án van a búcsúnapja.) A gótikus templom építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442).

Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba.

Általános népi hit és hagyomány, hogy a kegyszobor megérintése, simogatása kegyelemmel jár és hatásos eszköz, hogy a Szűzanya meghallgassa a hívő kérését. 

 1567-ben éppen ezért gyültek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.

Madéfalva

A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. 

A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon,), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.

 A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban. 1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat. Az alapított falvak: Istensegíts (Țibeni), Fogadjisten (1776, Iacobești), Hadikfalva (Dornești), Józseffalva (1785, Tolova), Andrásfalva (1786, Măneuți). Innen rajzottak szét a későbbiekben szerte a világba. A falvak a mai Románia Szucsáva megye területén találhatók. A madéfalvi emlékmű  felirata a Siculicidium, 1764 azaz a székelygyilkosság éve.  

Lázár-Kastély

A szárhegyi Lázár-kastély, amely öt évszázadon át a Lázár grófok tulajdonában volt, és ahol Bethlen Gábor fejedelem nevelkedett, a 19. századtól indult pusztulásnak. A 20. század hetvenes éveiben Zöld Lajosnak és a szárhegyieknek köszönhetően sikerült a kastélyt a biztos enyészettől megmenteni. Az újjáépítés után a kastély jelentős kulturális központtá, a Gyergyói-medencébe látogató turisták különleges úti céljává vált. Bezárva nem szolgálja se Székelyföld kultúráját, se a szárhegyieket, és különösen nem azokat, akik komoly befektetéseket tettek, remélve az idegenforgalom fejlődését.

A kirándulás fáradalmait kipihenve, a finom vacsora nagyon jól esett. Vacsora után pedig jó hangulatban zenével, tánccal és énekléssel zártuk a napot.

 Egyesület számlaszáma:

Szigetvári Takarékszövetkezet 50800018-15191050

Az egyesületnek e-mail: elnoksege@gmail.com

e-mail a honlapszerkesztőnek: nericsara1@gmail.com